Ventilex bemutató

A Holimex számos céget képvisel, melyek ömlesztett anyagok szárítása legkülönbözőbb fajtáinak berendezéseit gyártják. A Hosokawa Micron kúpos, csigás „Nauta” szárítójáról már több cikket is jelentettünk meg, ezúttal egy másik holland partnerünket szeretnénk bemutatni. Míg a Nauta szárító indirekt, azaz a fűtőközeget hőátadó fal választja el a szárítandó portól, a VENTILEX fluidizálás szárítójában a forró levegő közvetlenül érintkezik a nedves anyaggal. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a direkt érintkeztetés esetén a hőátadás sokkal intenzívebb, hiszen a hőnek nem kell még egy falon is átvándorolnia. A fluidizálás tovább fokozza a szárítási sebességet, mert az anyag mozgása állandó felület megújulással jár, a levegő turbulenciája is nagyobb, mint álló ágy esetén.

Paprika szárító karbantartás előtt

Paprika szárító karbantartás előtt

A hazánkban működő Ventilex szárítók nyomás alatt működő hőkezelő egységek után dolgoznak. Több mint 15 évvel ezelőtt fejlesztették ki a folyamatos fűszer sterilizálót, melyben a szemcsékre tapadt mikrobák közvetlen gőz hatására pusztulnak el. Mintegy 30 másodperces tartózkodási idő alatt a csíraszám a sok millióról jellemzően néhány ezerre csökken. A lekondenzált gőztől meg kell szabadítani a fűszert, be kell állítani a szabvány szerinti nedvességtartalmat. Erre szolgál a Ventilex szubfluid szárítója.

Egy másik alkalmazás szintén a cég félüzemi laboratóriumának kutatási terméke: védett fehérje tartalmú szója előállítása. Speciális facukor oldattal bevont szójadarát egy hengeres testben 2 bar nyomású gőzzel kezelnek. Itt pár perc tartózkodási idő szükséges, hogy a reakció végbemenjen az értékes komponensek és a cukor között. A különleges, öntisztító, 1 bar túlnyomást fenntartó cellás adagolóból a szója sokkal nagyobb nedvességtartalommal hull ki, mint a takarmányozáshoz előírt érték, egyrészt a hozzákevert oldat, másrészt a rákondenzált gőz folytán. A szárító itt is a szubfluid elven működik.

Szub-fluid szárító gyártás közben

Szub-fluid szárító gyártás közben

és a levegőben

és a levegőben

Holland partnerünk specialitása, hogy nem egy függőleges csőben fluidizálja az ömlesztett anyagot, hanem hosszú, vízszintes perforált lemezen rázza. A lemez alatti térbe fújja a ventilátor a levegőt, mely a felfelé bővülő test tetején távozik. Az egész szárítót egy excenter pár centiméteres amplitúdóval rázza, előre-előre lökve a perforált lemezen levő anyagot. Így a terméket nem is a levegő tartja fenn, hanem a mechanikus dobálás, lökdösés. Ez a technika biztosítja, hogy a töltet együtt, dugattyú szerűen áramlik a berendezésben. Nagyon fontos, és lényeges előnyről van szó, mert nincs visszakeveredés, a termék minden részecskéje azonos tartózkodási idővel halad végig a berendezésben. Nem kell túlszárítani az anyagot, hogy a gyorsan átfutó még nedves részekkel az átlag megfelelő legyen. Nem kell sok levegőt befújni, hogy lebegtesse a szemcséket, hanem csak annyit, amennyi a szárításhoz szükséges.

Nagy ügy – mondta valaki, – a szalagszárítón sincs visszakeveredés. Ez igaz, de nyilvánvaló, hogy egy álló anyagrétegen átáramló levegő nem olyan intenzíven érintkezik az anyaggal, csatornák képződhetnek a töltetben, egyszóval romlik a levegő párafelvevő képessége, a szárítás gazdaságossága.

A szójaüzemi beruházás szép munka volt, és sok tanulsággal szolgált. A gyártelepi átvételkor külföldi gépgyártó partnerünk technikai felkészültsége elismerést váltott ki a megrendelő szakemberében. A szállítást is profi módon megszervezték, a három kamionnyi áru hiánytalanul megérkezett. A lerakodás, az egyes tételek azonosítása az elrendezési rajzok alapján nem okozott nehézséget. Az összeszerelésnél azonban sok esetben kiderült, hogy a nyugati, elkényelmesedett dolgozók, habár kitűnő eszközökkel voltak felszerelve, ügyetlenül mozogtak az idegen környezetben. Az idejük jelentős részét a hazatelefonálással töltötték, hogy mit csináljanak. A magyar mérnök, a műszaki szaki zsenialitása megmutatkozott már a kiegészítő berendezések beszerzésében, az anyagkezelő rendszer kialakításában, csakúgy, mint az előre nem látott problémák megoldásánál.

Vajon hol lehet a hiba?

Vajon hol lehet a hiba?

Sok gondot okozott kezdetben a nem elég száraz termék. Az eltávolítandó víz mennyisége jóval nagyobbnak bizonyult, mint a szerződésben rögzített érték. A nedvesebb anyag összetapad, a göbök belsejében penészedés indul meg, és hát ki akar vizet venni szója áron? A megrendelő bátran megnövelte a szárító zóna hosszát a hűtő zóna rovására, de még így sem volt az igazi. Ki gondolta volna, hogy a Ventilex egyik világhírű multi alvállalkozó repedt csöves kalorifert szállít? A jó magyar gépészek rájöttek a hiba okára, megtalálták a lyukat, meghegesztették a hőleadó csöveket, azóta szépen ketyeg a masina, engedelmeskedve a hőátbocsátás és szárítás fizikai törvényszerűségeinek.

 

Ventilex bemutató
Szub-fluid szárító gyártás közben
és a levegőben
Vajon hol lehet a hiba?